The Lodgers

Őööööö...izé. Egyszer azért végigvittük Basthettel. Nem volt egyszerű. Egy kommentben valaki azt írta, a filmről, hogy annyira jó volt, hogy nála pillanatok alatt elrepült a másfél óra. Nem tudom, hogy a kommentelő milyen filmet nézett, szerintem nem ezt, ugyanis, ez a film annyira szar volt, hogy jóval többnek tűnt, mint kilencven perc...
A sztori szerint Írország egyik igen zöld bugyrában van egy szellemekkel eléggé telerakott ház. (a ház valójában is létezik és meglehetősen kísértet járta helyként tartják nyilván) Ebben a házban éldegél egy testvérpár akik azzal kínlódnak, hogy bizony őket a falak között kószáló kísértetek tartják fogságban. Ott kell tengődniük a romos épületben és minden éjfélkor be kell zárkozniuk mert különben....mi is lesz?...jelentem ez tökre nem derült ki. Fogadjuk el, hogy így van, na...még akkor is ha fényes nappal a lánytestvér simán kint kóricál a közeli faluban, meg a birtokon, meg ugye kb arra bóklászik, amerre akar, de ugye túsz... meg a fiútestvére is, aki annyira túsz, hogy születése óta el sem hagyta a házat, de, hogy miért nem...nos ezt sem tudjuk meg igazán...ja, de... Ez egy átok, ami sújtja őket, meg az ő szüleiket is. Nincs mese, ott kell maradni és pont...
A kis idill akkor kavarodik meg kissé, amikor  megjelenik a háborúban lesérült, jó képű, de féllábú szépfiú aki persze egyből belezúg a kissé kattant lánytestvérbe, illetve feltűnik a színen egy ügyvéd aki minden áron be akar jutni a házba, mert, hogy akkora tartozás van, hogy ő be akar jutni és fel akarja mérni, hogy mit lehet eladni... Egyszer csak elege lesz a lánynak, mert ez így mégiscsak milyen szar élet már és elhatározza, hogy a féllábú pasija segítségével, néha anélkül, de lelép, mert most már elég ebből a fogoly életből. Kb ennyi...a sztori..

A neten található kritikák szerint ez egy ír gót horror. Díjat nyert valami fesztiválon és a kritikusok szerint ez valami durván, fantasztikusan, iszonyatosan isten király film. Nos Basthetettel lehet, hogy rosszul néztük, nem így kellett volna  mert szerintünk nem az. Basthet cizelláltan össze is foglalta a véleményét a THE END után: ez egy fos.
Az. Full zavaros történet, logikátlan, iszonyat gyengén megírt forgatókönyvel. Bakker  mintha mindenki be le szívva a filmben...csak máshogy ütött be az anyag. Az egyik kedvenc jelenetem az volt, amikor a féllábú szépfiú meg a lány ücsörögnek a tó partján ( A tó felett random lebegésbe szokott kezdeni két szürke lufiember - akik a tóba fulladt szüleik - ez az egyik félelmetes jelenet szokott lenni, mert a lány amikor látja a lebegő lufiembereket mindig megijed.) Épp szexbe kezdenének, mert ilyenkor az szokott jönni, amikor a lány kitalálja, hogy amolyan pettingként megtaperolná a fiú falábát. A szépfiú nagy nehezen belemegy, megmutatja. a lány rá is markol a falábra majd bedob egy ilyen kérdést: ilyenkor érzel valamit?.....áááááááá...Basthettel sírtunk a röhögéstől....

A sztori mellett a horror hangulat sem igazán jött át. Lagymatag, unalmas, baromi vontatott izé lett belőle. Az egyetlen valamire való jelenet a felfelé csöpögő víz. Ezt sokszor meg is csodálhatjuk, ennél több amolyan természet feletti jelenet nem nagyon volt  filmben. A szürkére festett testű szellemek (sárosak?) néha random feltűntek a házban, néha lufiként lebegtek a tó felett, de túl sok vízet nem zavartak. Ijesztőek nem voltak ugyanis...
Úgy kb ennyi. Jókat röhögtünk Basthettel, ezért sikerült végigvinni, amúgy kb felénél lelőttük volna.

Szerintem 10/2

De csak azért, mert szép a táj, meg viccesen szar film. Vicces, mert végig komolyan veszi magát, pedig nem nagyon van mit. Lehet, hogy művészien fényképezett (ilyeneket írnak róla a neten) és feszültségekkel teli, de akkor is, úgy érzem, hogy elment vele másfél óra az életemből.
Egyszer sem ajánlom megnézésre. Ezerszer jobb filmek vannak a témában. Persze ha épp valami tudatmódosító szer hatása alatt állsz és csak céltalanul akarsz lebegni valamerre, na erre ez pont jó. Az sem menti meg, hogy a Trónok harcának két mellékszereplője is szerepel benne. Egy művészieskedő fos...