Sicario

Végigvittem a Sicario című filmet is. A rendezőjéről – Dennis Villeneuve - már régebb óta volt benyomásom, mert pár évvel ezelőtt már volt szerencsém megtekinteni az Érkezés című agyonhypeolt sci-fijét. Nos az Érkezés című filmjét sem sikerült megemésztenem. 

Nyilván bennem van/volt a hiba, nem vagyok eléggé elcseszett művészlélek, de azt a filmet „bele is raktam” - nagyon durván túlértékelve -  az egyszer elmegy dobozba. Tartottam tőle, hogy a Sicarionak is ez lesz a vége, tök hülyén fogom majd érezni magam a The End után. 

Túl sötét lennék ehhez a fazonhoz? Ennyire nem lennénk egy hullámhosszon? Na, a lényeg, voltak fenntartásaim….

Az első hibát azzal követtem el, hogy nagy volt az arcom, mármint ami az angol nyelvtudásomat illeti. Úgy gondoltam, hogy eredeti nyelven és a könnyítés kedvéért angol felirattal ülök neki. 

Be is szívtam. Egyszerűen a nyelvtudásom kevés volt hozzá. Nem sokat beszélnek a filmben, de amikor igen, azt iszonyat tempóval teszik, olyan szlenget meg rövidítéseket használva ami miatt csak kapkodtam a fejem. Ha nem vagy állat pro angolból akkor legalább magyar felirattal nézd, ellenkező esetben könnyedén úgy jársz, mint én. Maximálisan oda kellett tennem magam, hogy értsem a párbeszédeket, emiatt komplett jelenetekre nem tudtam rendesen odafigyelni. Amire megfejtettem, hogy egy-egy elhangzott kifejezés mit jelent, már fél perccel odébb járt a történet. Így azért kicsit szenvedős volt. Ezt nem rovom fel a film hibájaként. Én nem tudok elég jól angolul…

A film sztorija egy rendőrségi rajtaütéssel indul egy arizonai kisvárosban. A helyi SWAT beakciózza magát egy házba, ami egy mexikói kábítószer csempész banda menedékháza a határ amerikai oldalán. A rajtaütés többé kevésbé jól lezajlik. Azonban a rendőrök felfedezik, hogy a gipszkarton falak mögé szép katonás sorban becsomagolt hullák vannak berakosgatva, mintha valami tömítőanyag lenne. Több, mint 50 hulla. Mondjuk tekintsünk el attól, hogy ennyi hullának émelyítő hullaszaga kéne, hogy legyen, de ez akkor is elég kemény felütés…

A rajtaütő SWAT egység egyik vezetőjét felkérik, hogy szálljon be egy nyomozócsoportba, amelyik a házat is birtokló Diaz kartell után nyomoz. A nő, merthogy egy nőről van szó, beszáll.

Már az első nap rájön, hogy a csoport szabados munkamódszerei és törvényesség határát súroló akciói nagyon nem stimmelnek. A film végéig gyakorlatilag azon görcsöl, hogy emiatt hisztizzen és a csoport tagjainak a tudtára adja, hogy ez így nem lesz jó.  De nem csak a módszerekkel van baj. A csapathoz tartozik egy titokzatos kolumbiai férfi is. Róla kiderül, hogy egy sicario volt és egészen más célok vezérlik, mint a csapatot….

A film sztorija összességében bot egyszerűségű. Nem bonyolult, de a nyomorult rendezői stílusnak köszönhetően ezt sikerült széttördelni. Látszólag egymással összefüggésben nem lévő jelenetek követik egymást, nagyjából lazán felfűzve a fő szálra. Szereplők látszólag indokolatlan dolgokat tesznek, máskor dolgok csak úgy megtörténnek, minden előjel nélkül. Nem kapunk rájuk magyarázatot (pl: miért kezdik el a bankfiók ipari kameráit nézegetni)  Teljesen lényegtelen karakterek vannak a sztoriban. (pl: A főszereplő csaj volt társa egy fekete srác például) A fő gonosz pedig tök súlytalan. Van egy jelenet ahol a két gyerekével meg a feleségével ülnek a vacsora asztal mellett. Teljesen hiteltelen a csóka. Nagyon nem jön át, hogy ez egy durva vadállat…

Ugyanakkor rengeteg bambulás, az egyébként szép tájat mutató állóképek is tovább tördelik a folyamatot. Nem a filmmel van baj, hanem a rendezővel. Egyszerűen nem jön be, ahogy összerakja a filmjeit…

Azért jókat is mondanék:-D A film hangulata kiváló. Konkrétan  tele van feszültséggel és ebben a zene is sokat segít.

A sztori eleje kifejezetten tetszett, ahogy végigautóznak a mexikói határvároson Ciudad Juarez-en. Egy igazi lepratelep az egész város, eszméletlen hangulata van. Azt gondolom eredeti helyszínek, az a város tényleg olyan. Szóval, látványos volt… És persze az akciójelenetek is rendben voltak, mintha azokat valaki más rendezte volna…

Szerintem 10/5

Ciudad Juarez a valóságban

Felemás érzéseim vannak. Ez a művészieskedő stílus nekem nem jön be. Egyáltalán nem tetszik, hogy művészfilmes elemeket kevernek egy igazán komoly témába nyúlkáló, hullákkal, vérengzéssel teli akció/krimibe. 

Egyrészt tele van jó jelenetekkel, itt-ott kifejezetten tud sokkolni. A hangulata, a helyszínei és a zenéje is nagyon jó. Másrészt egy egyszerű sztorit direkt zavarossá tettek, széttördeltek és teletűzdeltek olyan jelenetekkel amelyek semmit nem tesznek hozzá a filmhez. 

Arról nem is beszélve, hogy a film címe Sicarió. Ez a szó azt jelenti, hogy bérgyilkos. Na most ez a bérgyilkos, akiről ugye a filmnek szólnia kéne, nyomokban tényleg feltűnik, de a történet nem annyira róla szól, de egy kicsit mégis. Zavaros, én tudom… 

A Swat egységből átigazolt csajt gondoltam főszereplőnek, de a film felétől semmit nem csinál, csak van, lohol az események után és hisztizik, hogy a nyomozócsoport milyen sumák módon dolgozik….

Ajánlom azoknak akik ismerik Dennis Villeneuve munkásságát és szeretik azt, ahogy filmet csinál. Akciónak filmnek is elmegy, sőt még azoknak is ajánlom, akik csípik a mexikói drogdílerek vs FBI témájú filmeket. Na, azok viszont akik egy jó krimit keresnek, csalódni fognak, ennél sokkal jobb filmek is vannak a témában…

A magam részéről egyszer végigvittem, de többször nem igen fogom. Megyek, nézem tovább s Narcos-t….