Széttörve

Shyamalannak egyszer sikerült. Meglepnie. Nos, akkor igen keményen betalált, olyannyira, hogy teljes erővel elsütöttem egy kiadós baszdmeg-et a moziban miután leesett a poén. Nem vagyok rá büszke, de kb ekkorát ütött a Hatodik Érzék annak idején.  A Jelek-nek majdnem sikerült, de ott már volt valami rossz szájízem utána. De azóta? (Fintor az arcon) A helyzet az, hogy Shayamalan és én tökre nem vagyunk egy hullámhosszon. Macska szerint annyi a titka, hogy máshogy kell nézni a filmjeit. Értően, kicsit filozofikusan kell leülni elé, mivel van mondanivaló, van filozófia, van szépség a filmjeiben. Szóval  én tényleg kerestem ilyesmit a Széttörvében. Próbáltam máshogy nézni, próbáltam felvenni a filozofikus szemüvegemet, de nem ment.
A sztori onnan indul, hogy egy jó vágású pasi elrabol 3 csajt. Tipikus beteg agyú állat. Az elején simán azt gondoltam, hogy hmm, egyszerű pszichopata, aki most szét fogja trancsírozni a három gráciát és kész a film. De nem. Shyamalan nem tud egyszerű filmet rendezni. Ez sem az. A pszichopata csóka ugyanis diszociatív személyiségzavarban szenved. Szakadnak le a személyiségeit elválasztó falak és készül a szent éjszakára, amikor elő jön belőle az állat...
Alapjában véve valóban nem találtam semmi szépet vagy elgondolkodtatót a filmben. Az egyik lány és emberünk párbeszédei esélyesek lettek volna. Ugyanis a lány nem olyan, mint az átlag, nem is akar olyan lenni. Ő megpróbálja megérteni a csókát, Beszélget vele, próbálja meggyőzni, de a helyzet az, hogy a kezdetni néhány "namostjönegykisCoelho" villanás után viszonylag gyorsan zavarossá válik a kommunikáció, kettejük között, ugyanis a fazon ugye nem teljesen 100as. A sokadik után feladtam. Érdekes próbálkozás lett volna a doktor nő szerepe, de azok a jelenetek, amiben benne volt, érzésre olyanok, mintha az eredeti sztoriban nem lettek volna benne. Mintha külön utána forgatták volna le őket. Aztán persze világossá vált, hogy rajta keresztül kéne kapnunk magyarázatot a pasas működésére.

Tény, hogy ő adja hozzá a kvázi tudományos magyarázatot is. Az működik, most már tutker biztosan messzire kerülnék minden ilyen figurát. Viszont a miérteket nem sikerült lehozni az én buta LCD bambuló szintemre. Nem jött át. Csak megkaptam a nagy Szent Éjszakát aztán kész. Oké a faszi beteg, nem nagyon megy a következetes működés. De én, mint néző azért csak elvárnék valamiféle motivációt, vagy kb követhető folyamatot. Na most, nincs. Vagy csak én voltam a béna és nem néztem eléggé máshogy...

Szerintem 10/5

A három lányt ugye elrabolták. Számtalan olyan jelenet volt a filmben, amikor hárman gyakorlatilag simán szarrá gyilkolhatták volna. Néha megpróbálták de bukta volt mindegyik. Aztán csak álltak és néztek bután. Totál életszerűtlen. Egyedül csak az a csaj volt meggyőző akiről kicsit fentebb írtam. Emberünk is valahogy kevésbé volt hiteles pszichomókus. Valahogy kicsit sem döbbentem meg amikor épp rajta volt a nyavaja.

Na mindegy, nem akarom lelőni a poént. Nekem nem tetszett. Azért 10/5, mert Shyamalan film. Még bízom benne, hogy egyszer sikerül még meglepnie. Meg azért is, mert tagadhatatlanul, van egyfajta egyedi hangulata, íze. Ez átjött, ezt éreztem.Azon gondolkoztam még így a firka végére, hogy mit akart mondani ezzel a filmmel? Ez egy pszichológiai tanmese lenne? Egy elrablás történet alternatív feldolgozása? Vagy mi lenne a célja? Tényleg nem tudom. Bennem üresség maradt a film után, hiányérzet..
Azonban ha ezt a pszichológiai kórságot sokkal jobban kihasználó filmet szeretnétek, akkor ajánlom az Azonosságot. Az elrablás kérdéskörében pedig A hívás über. Nekem az az egyik kedvenc filmem.
Nem akarom elvenni senki kedvét. A mozikban a film arat. Nyilván velem van a "baj", de szerintem annyira nem nagy varázslat az anyag. Hozzáteszem, hogy szerintem

Szerinted?

Kíváncsi vagyok a Te véleményedre. Szerinted jobb? Rosszabb?