Az előző blogomban is írtam már róla. Akkor is nagyon szerettem ezt a filmet és ez nem változott. Évekig a Sólyom végveszélyben vezette nálam a háborús filmek toplistáját. Na nem azért merthogy annyira nagy militari mániás lennék. Elvagyok a lövöldözős játékokkal, kb 1-2 órát elbohóckodok a counter strike-kal vagy akármivel és kb ennyi. Nem ezért szeretem a jó háborús filmeket. Hanem a realitás miatt. Csak az olyan háborús filmet nézem meg ami valós helyszínen játszódik, valós eseményeket dolgoz fel, a szereplői nem szuperhősök vagy sebezhetetlen brutál gyilkoló gépek, hanem adott esetben a haláltól félő egyszerű, de jól képzett katonák. A Sólyom Végveszélyben tökéletes, pont ilyen film. Aztán bejött a képbe a Túlélő és tarolt, átvette a vezetést
Afganisztánban járunk 2005-ben. A speciális alakulat egy látszólag egyszerű feladatot kap. Hírszerzői jelentések szerint egy fontos tálib hadúr az adott faluban van. Menjenek oda, figyeljék meg és ha tényleg ő az és tényleg ott van szóljanak vissza a bázisra és megy a csapásmérő egység likvidálni. Látszólag rutin munka. Egészen addig az is, amíg a falu közelében tök banális módon három falubeli kecskepásztor egy adag kecskével be nem gyalogol a leshelyük kellős közepére.
A morális kérdés ott helyben fel is vetődik Megöljék őket, kikössék őket az erdő közepén vagy engedjék el őket. Végül a harmadik mellett döntenek. A három pásztor közül az egyik azonnal szalad is a hadúrhoz. Őrült hajsza kezdődik. Az alakulat 4 tagja a túlélésért küzd, a sokszoros túlerőben lévő tálibok üldözik őket. Az első mentő akció katasztrófába torkollik, így csak a saját tudásukban és képességeikben bízhatnak.
Na most olyannyira reális a történet, hogy a film alapjául szolgáló könyvet az alakulat túlélő tagja írta. A film gyakorlatilag 95%-ban hűen követi a megtörtént eseményeket, a vége a filmnek tér el csupán. Engem beszippantott a film. Elejétől a végéig drukkoltam, hogy éljék túl, ússzák meg. Nincsenek benne túlzások a bekapott golyó a törés az fáj, a bajtársad halála szintúgy, kőkemény dráma, a valóságba ágyazva. A felszerelések, a harc, valószínű mint teljesen reálisak.
A karakterek is nagyon jók, végig súlyosak a párbeszédek, nagyokat mosolyogtam rajta ahogy szivatták egymást, tökéletes film.
Szerintem 10/10
Abszolút ajánlom többszöri megtekintésre is, és azoknak is akik nem rajonganak a háborús darabokért. a felvetett kérdések, a mondanivaló bizony bármilyen köntösben megállja a helyét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése