Holtak útja

Vannak olyan időpontok, amikor a magam fajta laikus LCD bambuló befogadó képessége valahogy másféle filmeket kíván. Ez amolyan megváltozott tudatállapot, amikor sokkal jobban átmegy a szűrőn a filozofikusabb, elvontabb film is. A kicsit betegebb mondanivaló ilyenkor úgy csúszik át az idegpályáimon, mint kés a vajon. Nos tegnap estére már bőven itt jártunk, amiből még reggel is maradt bőségesen elegendő "fejnehézség". Így reggel a másnapos kómázunk során simán végig vittük a Holtak útját és baromira tetszett..
Pedig meglehetősen beteg film. New Yorkban vagyunk. A város mocskában járunk térdig. Rengeteg drogos, kurvák, dílerek, lepukkant emberek, romok, kosz és őrület mindenhol. Ebben a közegben létezik Frank, egy mentős. Három átlagos dolgos munkanapját kísérjük végig a film során. Frank kiégett, megfáradt mentős akinek elege van abból, hogy nyakig jár a város mocskában és nem látja a partot, hogy kiúszhasson belőle. Sokadjára hal meg az a beteg akihez ő megy ki, már nagyon régóta nem tudott megmenteni senkit. Persze oka is van ennek az állapotnak. Egy hajléktalan lány szelleme kísérti, akit nem mentett meg. A három nap során hosszas filozofálások, hallucinációk, drogozás és ivás során próbál meg rájönni, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy megszabaduljon ettől az állapottól. Mind a három nap kint van az utcán, mind a három nap mással mentőzik. A társai egytől egyig őrült, beteg figurák, kicsit sem különböznek azoktól akiket megpróbálnak megmenteni.

Egy nap Mary haldokló apját viszik be. Szívrohama volt. A három nap során, amíg az öreg bent van a kórházban Frank közel kerül Maryhez. Kicsivel sem normálisabb figurája a városnak, mint a többiek. Azonban mégis megcsillantja a reményt Frank számára. Talán mégis letérhet a Holtak útjáról.
Felületes külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a filmnek nincs sztorija. Az tény, hogy egy szenvedő faszi vegzálása, aki minden akarata ellenére is újra és újra rálép a holtak útjára, nem túl nagy téma, de az apró epizódok, jelenetek, a különböző szereplők és jellemük bemutatására szolgáló kis skiccek nagyot dobnak az összképen. Egyéni ízt és morbid, sötét hangulatot kölcsönöz a filmnek, hiszen a szó szoros értelmében egyetlen normális arc sincs a filmben.

Nagyon erősek a karakterek. Nincs két egyforma statiszta sem. Az őrült város rengeteg "beteg" embert termel ki magából. Sokszor eszembe jutott, hogy ez már a sokadik film New York sötét oldaláról. Elég kemény dolog lehet igazi New York-iként a város azon részeiben lakni ahová nem jár turista busz. Hasonlóan látványosan mutatja be a film ezt a közeget mint mondjuk a Deliver us from Evil vagy a Brooklyn mélyén. Mind a kettő remek film.

Szerintem 10/10

Remek színészek alakítanak jól megírt szerepeket egy jól megrendezett filmben. Martin Scorsese rakta össze a filmet és vele kapcsolatban eléggé elfogult vagyok. A hangulata és a sötét morbid világa, illetve azért a tetten érhető mondanivalója illetve a tapintható realizmusa miatt olyan keverék jött az arcomba, ami benne is maradt:-D Maximumra pontoztam a filmet. Ugyanakkor tény, hogy réteg film. Kell valamiféle filozofikus, elmélázós állapot ahhoz, hogy be is fogadd, szóval nem ajánlom bárkinek, bármikorra. Például esti iszogatás utáni másnapi kicsit macskajajos állapothoz tökéletes. Ennyi most a filmről, "pihenünk" tovább...

Még egy apróság így a végére. Hangulatában nagyon hasonlít a Harcosok klubjára. Ha azt csípted, ezt is fogod.

Szerinted?