Néha meg nem is pontosan: ezt könnyebben megbocsátottam.
A film elején felvetett probléma: a test és lélek küzdelme jól végig volt vezetve a filmen. Igen: ilyenek vagyunk emberek: szeretjük a nyugalmat, a szép életet, nem pedig a küzdelmet. És joggal feltételezzük, hogy Krisztus is így volt vele: szeretett volna családot, szerelmet, nem pedig ezt az életet. A kereszthalál úgyis felfoghatatlan az emberek számára....
Szóval mikor is jöjjön egy utolsó megkísértés, ha nem az utolsó pillanatban? Amikor az élete múlik rajta?? És vajon milyen köntösben jön a Kísértő? Ez nagyon tetszett a filmben, mert az az, amit mi egyszerű emberek elfelejtünk: hogy a kísértés nem valami csúnya elrettentő dolog. Sokszor angyali, szépséges csábítás. Nyugodt élet, család, szerelem... Mire lenne még szükségünk. Ja, hogy nem ez volt a feladat???
Na, a többit már mindenki fejtse ki magának érdekelne nem hívő ember véleménye: vajon mi van ebben a filmben, amit máshogy lát az, aki nem naponta él az Igével? Egy biztos: a könyvet szeretném elolvasni, mint ahogy most Kazantzakis másik ismert regénye, a Zorba is elkezdett érdekelni.
Szerinted?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése